…. pedig jót szeretnénk. Igaz, nem neki, hanem a városnak.
A Váci Szívvel csapata a mai nappal meghirdette a „Járjunk Freysinger nyomdokain” korrupció ellenes mozgalmát (erről részletesebben a következő írásunkban szólunk majd).
Úgy gondoltuk, hogy a korrupció ellenes első lépések egyikeként, a régi mondás alapján, amely szerint „fejétől bűzlik a hal”, kezdeményezzük a városban (sajnos) megszokottá vált képviselői visszaélések visszaszorítását.
Ennek gyakorlati megvalósulásaként, Csereklye Károly úr egy határozati indítványt terjesztett elő, 2021. dec. 31.-i végrehajtási javaslattal, amelynek lényege, hogy Vác Város Képviselőtestülete hozzon rendeletet arról, hogy képviselő nem állhat sem főállású alkalmazásban, sem megbízási szerződés, vagy más jogviszony alapján a város érdekeltségébe tartozó cégeknél, ott nem kerülhet fizetett munkaviszonyba.
Ezen javaslatot az a (szintén sajnos) elfogadott gyakorlat tette szükségessé, hogy az elmúlt több mint 10 év tapasztalatai alapján, a város vezetésben egyeduralmi dominanciára törekvő személyek, egyszerűen közpénzzel megvásárolják a megélhetési, magánéletükben „nulla” eredménnyel rendelkező képviselők szavazatát, szolgalelkű támogatását, akik a megélhetésük biztosításáért cserébe, lelkiismeretlenül,(ezt a kevélység, önteltség tudja helyettesíteni) valamint gondolkodás és feltétel nélkül kiszolgálják a kenyéradó gazdájukat, amint ez egy hűséges kutyához illik is.
Egy ilyen „legális kifizetőhely” volt mindig pl. az Felügyelő Bizottsági tagság, ahol valós munka és teljesítmény nélkül sétáltak havonta nem kis pénzért a pénztárhoz az állítólag értünk dolgozó „képviselő” urak. Csak egy kérdés, ha már itt tartunk: tud valaki, csak egyetlen olyan esetről is az elmúlt 12 évben, amikor egy FB tagként fizetést felvevő képviselő feltárt, leleplezett volna akár csak egyetlen gazdasági visszaélést is, vagy ilyenért szót emelt? 
Mert mi nem hallottunk ilyenről, miközben a Váci Szívvel csapata és tagjai már több mint 20 feljelentést tettek a városi közpénzek elsikkasztása miatt, ahol a sikkasztással okozott kár, becslésünk szerint, több milliárdos is lehet (a csúcstartó Pető Tibor).
És hát a jelenlegi városvezetés is lapít ezekben az ügyekben és nem ok nélkül, de ez is majd csak egy későbbi cikksorozatunk témája lesz, hiszen előbb szeretnénk lehetőséget adni a „talpig becsületes” Inotaynak, hogy ő, mint leendő országgyűlési képviselőjelölt, a mi beszámolónkat megelőzve, tudjon valami kézzelfoghatót is felmutatni a sok önreklám mellett.
Visszatérve az eredeti témához, erre a „csak azért kapod, mert ezzel megvettelek” állás létrehozásra egy példa Ferjancsics „úrnak”, a választási csalásban való részvételéért gyártott harmadik alpolgármesteri szék, ami közel havi 1 mft-ba kerül a városnak. Viszont nem a Matkovichnak, hiszen a mi pénzünkből fizeti ezt ki, így számára a cinkosság és elvtelen lojalitás megvétele semmibe sem kerül.
Mint ahogy ugyan erre példa a pl. Váconline-ban már megírt Tótváradi- Nagy Bence, vagy a még újabb, Rozmaring Sándornak adott sok-sok százezer Ft-os állások.
Persze legújabbról már lehet, soha többé nem beszélhetünk, hiszen mire leírjuk és olvasóink elolvassák, már van egy még újabb is. Mai friss hír, hogy a pénzből sohasem elég, főleg nem egy „politikusi” pénzkeresésben „pályakezdő” feltörekvő titánnak, meg hát a Jobbik helyi árulóit is meg kell fizetni, úgyhogy azóta villám gyorsan kapott még egy állást az uszodában is Tótváradi „képviselő úr”, aki így talán a legfiatalabb uszodai dolgozónk lett. Na persze én is tudom, a dolgozó szót nem kell komolyan venni.
Lehet, hogy igaza van, hiszen ha már a választás előtt megszavazta a JOBBIK, hogy Matkovichot nem fogják támogatni, akkor azért fizesse meg ez a Matkovich azt, hogy mégiscsak becsapta a saját volt párttársait is. Főleg úgy, hogy nem is a sajátjából adja. Különben is, így csinálták a Petőék is, akik 9 évig egészen jól meg is éltek ebből a játékból. Persze ezek után már remélhetőleg egyértelmű mindenki számára, hogy milyen áron támogatták ezek az emberek Matkovichot, vagy helyesebben, mit fizetett és fizet nekik Matkovich, (természetesen a mi pénzünkből) azért az elvtelen támogatásért, amit ők „összefogásnak” neveznek.
A hozzáértés meg amúgy sem számít, csak kell egy önelégült arc, némi gátlástalan, lenéző megvetése az embereknek és máris meg van egy zsíros állása az egyébként „senkinek”.
Szóval senki ne higgye, hogy ezek a „képviselő urak” a szavazó gomb engedelmes nyomkodásán és bólogatáson kívül bármilyen érdemi munkát végeznek, de ilyet nem is várnak el tőlük, mint ahogy Ferjancsics (még munkaköri leírása sincs) és Kiss Zsolt is csak a fizetését felvenni jár be a hivatalba. Persze lehet, a város így jobban jár, mert talán így nem visznek el annál többet a kasszából, bár ahogy hallani, azért Ferjancsics szeretné a kereset kiegészítést némi kertészkedéssel is. Aztán hogy ki lett, Matkovich, vagy a Ferjancsics az az erősebb kutya, aki haza viheti a hálapénzt, ez majd kiderül. Egy azonban biztos - a két lejáratódott alpolgármester közül tényleges munkát egyikőjük sem végez, de ezt nem is kéri tőlük Matkovich, hiszen a cinkosság kötelez. Egy „nulla” előéletű, pl. Tótváraditól, vagy a csörögi Kászonyitól amúgy sem lenne elvárható, hogy érdemben bármihez is értsenek, hiszen mindegyik csak azóta foglalkozik a „közügyekkel”, amióta ebből jól meg tud élni és a profiljuk amúgy is az emberek becsapása, nem a kétkezi munka.
A közel régmúlt kincstári beszállítójáról, vagy rovarírtójáról is szólhatnánk, hiszen kimeríthetetlenül hosszúnak tűnik ez a sor, pedig pl. az uszodában, képviselőknek történő, fiktív számlára történő kifizetésekről még nem is szóltunk. Haladjunk, ahogy az angol mondja, szépen sorban, „step by step”, azaz lépésről lépésre.
Nos, az első lépést kezdtük meg ezzel a határozati javaslattal, amelynek értelme, hogy a képviselők megélhetése, fizetése legyen független a városi pénzes kasszától. Ez fordítva is igaz, ne akarjon, ne legyen képviselő az, aki még saját magáról sem tudott a civil életben gondoskodni.
Szóval ezzel a határozati javaslattal is szeretnénk csökkenteni azoknak a függőségi viszonyoknak a számát, korrupciós lehetőségeket, ahol a munka és valós teljesítmény nélküli pénzzel, a jellemtelen, vezetésre, képviselőségre alkalmatlan emberek vannak megvásárolva.
Befejezésül pedig egy püspöki városban hadd idézzünk egy megszívlelendő jó tanácsot a Bibliából, ha már ez a hitoktató alpolgármesterünk figyelmét elkerülte:
1Tim 3:1 Igaz ez a beszéd: Ha valaki püspökséget kíván, jó dolgot kíván.
1Tim 3:2 Szükséges annak okáért, hogy a püspök feddhetetlen legyen, egy feleségű férfiú, józan, mértékletes illedelmes, vendégszerető, a tanításra alkalmas.
1Tim 3:3 Nem borozó, nem verekedő, nem rút nyereségre vágyó; hanem szelíd, versengéstől ment, nem pénzsóvárgó;
1Tim 3:4 Ki a maga házát jól igazgatja, gyermekeit engedelmességben tartja, minden tisztességgel;
1Tim 3:5 (Mert ha valaki az ő tulajdon házát nem tudja igazgatni, mimódon visel gondot az Isten egyházára?)
1Tim 3:6 Ne legyen új ember, nehogy felfuvalkodván, az ördög kárhozatába essék.
Ezek az Isteni intelmek egy az egyben megállnak egy városi vezetőre vonatkozóan is. Vagyis:
- legyen felesége és egy rendezett családi élete (néhányan már most felállhatnak, köszönöm)
- ne legyen alkoholista, verekedő és ne a pénzszerzés motiválja (maradt még valaki a padokban?)
- mielőtt ilyen pozícióba lépne, előtte már építse fel a saját házát, mutassa meg, hogy képes eltartani a gyermekeit, akiket tudott tisztességre is nevelni (látom, már majdnem üres a testületi ülésterem)
- és ne legyen új ember, mert nem csak nekünk nem kellenek a nyikhajok, akik erőnek gondolják a felfuvalkodottságot és a nagyarcúságot, hanem nekik is jobb, ha előbb kicsiben kezdik tanulni az alázatot, mert egyszer majd mindannyiunknak számot kell adni arról, hogy amit tettünk, az milyen hatással volt mások életére.
Amíg valaki nem érti meg, nem tanulja meg, hogy az élet értékét nem az adja, hogy én mit szereztem magamnak másoktól, hanem hogy mit tudtak mások szerezni nekem köszönhetően, addig az az ember teljesen alkalmatlan bármilyen vezetői pozícióra. Az élet nem attól szép, amit kivettem belőle, hanem attól értékes, hogy mit tudtam beletenni.
